Az első lépés: energia- takarékosság

Az emberiség mindennapi léte elképzelhetetlen megfelelő mennyiségű energia nélkül. Ez éppúgy igaz a régmúlt időkre, mint mai világunkra. Csupán a mennyiség változott: amíg a földművelés korszakában a szükséges energia az ekét vontató ökör napi élelemadagját és a mindennapi tűzifát jelentette, addig az iparosodástól kezdve az egyre növekvő számú népesség táplálása és a folyamatosan gyarapodó gépállomány energia-ellátása jelenti a fő problémát.

A külső energiáktól való függés elkerülhetetlen, ennek hatásait azonban csak manapság kezdjük igazán érezni. Míg eleinte a fokozódó igényeket az energiaforrások kitermelésének növelésével is ki tudtuk elégíteni, manapság már az ésszerű, takarékos és minél inkább hatékony felhasználásra is gondot kell fordítanunk, hiszen elsődleges fosszilis energiahordozóink kimerülőfélben vannak.

A fosszilis tüzelőanyagok (kőszén, kőolaj, földgáz) elterjedésében nagy szerepet játszottak azok előnyös tulajdonságai, mint például a nagy energiasűrűség (azaz viszonylag kevés anyagból is jelentős mennyiségű energiát nyerhetünk), a könnyű kitermelhetőség, a végtelennek hitt készletek és az olcsóság. Persze ma már tisztában vagyunk vele, hogy a könnyen elérhető lelőhelyek lassan elfogynak és kimerülnek, az egyéb helyekről történő kitermelés (nehézkessége és veszélyessége miatt) pedig olyan drágulást eredményez, amely minden előrelátó embert alternatívák keresésére ösztönöz.

Ezeknek az alternatíváknak az egyik fő csoportja a megújuló energiaforrások használata, melyek elterjedése az emberiség szempontjából különösen fontos, azonban egy átlagos közép-európai család esetében ma még gyakran anyagi korlátokba ütközik.

Vannak azonban olyan megoldások is, melyek minimális vagy a megújuló energiaforrásokat használó rendszerek telepítésénél lényegesen kisebb pénzbeli ráfordítást igényelnek, viszont hasznuk rövid időn belül jelentkezik. Az alábbiakban ilyen módszereket igyekszünk bemutatni, a teljesség igénye nélkül.

Egy átlagos magyar lakásban az energiafogyasztás a következőképpen oszlik meg:

Fűtés

Mint látható, a háztartások energiafelhasználásának jelentős részét a fűtés, illetve annak veszteségei teszik ki. Ezek a veszteségek főleg a falakon, a tetőn, illetve a nyílászárókon keresztül távoznak, és olyannyira jelentősek, hogy éves szinten akár a 40.000 Ft-ot is elérhetik egy főre vonatkoztatva!

Ugyanakkor az utca fűtése nem törvényszerű: számos dolgot tehetünk azért, hogy elkerüljük a felesleges energia pazarlást.

• A fűtőtest elé helyezett bútorok, vagy a radiátorra rálógó függöny mind visszatartja a meleget, ami pedig a fűtésszámla emelkedéséhez vezet! Ezért érdemes a helyiségek berendezésénél erre figyelmet fordítani.

• Fontos, hogy ne fűtsük túl lakásunkat! Az egészséges, jó közérzet fenntartásához elegendő az átlag 21 ^oC, egyes helyiségekben - mint amilyen a hálószoba is - még ennél is alacsonyabb, 18 - 19 ^oC körüli hőmérséklet az ideális. Ez a szemlélet váltás nem csak a közérzetünket javítja. Minden 1 ^oC, mellyel lakásunk hőmérsékletét csökkentjük, 6 % energia-megtakarítást is jelent!

• Fontos a rövid, de intenzív szellőztetés, mely megoldja a levegő cseréjét, a friss légáram hatására egyenletesebbé válik a helyiségek hőmérséklete, viszont közben nem hűl ki a lakás.

• A hőérzet növelhető még párologtatással is. Köztudott, hogy a párásabb levegőt melegebbnek érezzük. Éppen ezért fordulhat elő, hogy egy alacsonyabb hőmérsékletű, de páradúsabb szobát melegebbnek érzünk, mint a magasabb hőmérsékletű, de szárazabb levegőjű helyiséget.

• Egy másik ötletes módszer lehet a hőtükör alkalmazása is. Ez egy speciális fólia, melyet a fűtőtest mögé helyezve akár 5 - 6 % energiát is megspórolhatunk.

• Persze sokat számít az is, hogy megfelelően működik-e a fűtési rendszer. Ezért célszerű a fűtési szezon kezdete előtt elvégezni az éves ellenőrzést, hiszen egy rendszeresen karbantartott kazán hatásfoka 5 -10 %-kal is magasabb lehet, mint amelyiket elhanyagolnak. Régi rendszereknél ugyanakkor gyakran csak a csere a megoldás; ilyenkor érdemes elgondolkodni a körülményeken, és áttekinteni a teljes kínálatot, hiszen ma már sokrétűek a lehetőségek.

• Mindezek mellett van még egy kézenfekvő, ugyanakkor igencsak költséges megoldás: a hőszigetelés. Természetesen az ideális eset az, amikor már a tervezésnél és a ház építésénél is figyelembe veszik a szigetelés fontosságát, a régebbi lakásoknál azonban csak az utólagos beruházások nyújthatnak segítséget. Ugyanakkor a lényeg szempontjából ez mit sem változtat: egy megfelelő vastagságú, jól tervezett szigeteléssel akár a fűtésszámla 40 %-át is megspórolhatjuk!

Vízhasználat

Az otthoni energia-felhasználás másik sarkalatos pontja a vízhasználat, illetve a melegvíz előállítása. Egy magyar lakos átlagosan 80 - 120 liter vizet használ el naponta, főként tisztálkodásra, mosásra és WC-öblítésre, kisebb hányadban pedig főzésre, öntözésre, autómosásra stb. Pedig ez a mennyiség jelentősen csökkenthető egy kis odafigyeléssel, vagy kisebb-nagyobb beruházásokkal.

• Már azzal is vizet spórolunk, ha nem folyó vízben mosogatunk, illetve a teli kád fürdővíz helyett a gyors zuhanyozást választjuk. Szintén jelentős mennyiségű vízmegtakarítást jelent, ha a csapokat nem hagyjuk csöpögni - egy-egy csöpögő csapnál akár egy kádnyi víz is pocsékba mehet! Ez természetesen a rendszeres karbantartással, a tömítések időszakos cseréjével megelőzhető, kiküszöbölhető.

• Egy-egy WC-öblítéskor akár 10 liter vizet is elhasználunk, ami egy négytagú családnál napi 200 litert is jelenthet, pedig sokszor ennek a mennyiségnek csak a töredékére lenne szükségünk. Éppen ezért jó ötlet lehet, hogy a WC-tartályunkat a kiszorításos technika jegyében átalakítjuk: ehhez egy téglán kívül gyakorlatilag nincs is másra szükségünk. A téglát a WC-tartályba helyezve csökkenthetjük a tartály térfogatát, vagyis az egyes öblítésekhez kevesebb vizet használunk el. Másik megoldás a tartály lecserélése egy korszerű, víztakarékosabb modellre, melyeken ma már gyakran két gomb található, amiket attól függően kell használni, hogy mennyi vízre van szükségünk az öblítésre.

• Szintén fontos odafigyelni a mosási szokásainkra is. Mivel a víz felmelegítése rengeteg energiát igényel, sokat számít, hogy azokat a ruhákat, melyek kevésbé szennyezettek, alacsonyabb hőfokot használó programon mossuk. Ezen kívül lehetőleg töltsük tele mosógépünket, a fél adag ruhák tisztítása se nem gazdaságos, se nem környezetbarát.

• Persze az sem elhanyagolható, hogy mosógépünk milyen idős: a manapság gyártott modelleknél már odafigyelnek az energia- és víztakarékos megoldásokra, gyakran a különböző mosási programokat is ezekhez az igényekhez alkalmazkodva állítják be. Vagyis, ha tehetjük, érdemes elavult készülékünket lecserélni.

• Ugyanakkor nem csak a lakáson belül, hanem azon kívül is számos módon takarékoskodhatunk a vízzel: az egyszerű esővízgyűjtő hordótól kezdve a párhuzamos vízvezetékrendszer kialakításáig.

• Az esővíz gyűjtésének legolcsóbb módszere, ha az ereszcsatorna alá egy hordót helyezünk. Az így összegyűjtött víz kiválóan alkalmas növények locsolására, autómosásra, esetleg a kert öntözésére. Némi ráfordítással persze komolyabb rendszerek is kiépíthetők: ezek gyakran már szűrőberendezéseket is tartalmaznak, így az esővíz a vezetékes vízzel párhuzamosan (vagy bizonyos esetekben azt kiváltva) használható válik tisztálkodásra, mosásra, WC-öblítésre is. Lehet, hogy ezek a dolgok első látásra nem tűnnek lényegesnek, de ha figyelembe vesszük, hogy 100 m² tetőfelületről évente 50 - 60 m³ esővíz is összegyűjthető, akkor mindjárt láthatóvá válik, milyen tetemes mennyiségről van is szó valójában!

• Ugyanezen elgondolás alapján kiépíthető a fürdésnél és mosásnál használt víz gyűjtése és visszavezetése is, igaz, itt már ajánlott a szennyvíz ülepítése és klóros kezelése is.