A világ energiafogyasztásának 45%-a az épületek létesítésére és üzemeltetésére fordítódik, vagyis az energiafelhasználás és a fenntartható fejlődés szempontjából ez a legkritikusabb és legfontosabb szektor.

Magyarországon 2009. január 1-én lépett érvénybe az a rendelet (176/2008 Korm. rendelet), amely szerint az ingatlanokról energiafelhasználási jellemzőik alapján energiatanúsítványt kell készíteni.

Az energiatanúsítvány (zöldkártyának vagy lakcímkének is nevezett dokumentum) megmutatja, hogy az adott ingatlanban mennyire gazdaságos az energia fűtési, hűtési, használati melegvíz előállítási, szellőztetési és világítási célokra való felhasználása, valamint javaslatot tesz az energia megtakarítás lehetőségeire. Üzemeltetési információval szolgál a tulajdonosoknak, és alapját képezi a későbbi felújítási terveknek. A kormány reményei szerint később banki hiteleket is egyre inkább csak ennek a birtokában lehet majd igényelni.

A tanúsítvány az adott épület energiafogyasztásának mértékét mutatja meg, összehasonlítva azt az ugyanolyan rendeltetésű és méretű új épületekre vonatkozó követelmények szerinti épület fogyasztásával. Ez a legkedvezőbb „A+” kategóriától a legkedvezőtlenebb „I” kategóriáig terjed, hasonlóan a háztartási gépek energiafogyasztását mutató címkéhez.

A+      <55       Fokozottan energiatakarékos

A       56-75     Energiatakarékos

B       76-95     Követelménynél jobb

C       96-100   Követelménynek megfelelő

D     101-120    Követelményt megközelítő

E     121-150   Átlagosnál jobb

F     151-190    Átlagos

G    191-250    Átlagost megközelítő

H    251-340    Gyenge

I        341<       Rossz

Mikor van szükség energetikai tanúsításra?

- új épület építése esetén, ha az engedélyezés 2006. szeptember 1. után indult

- meglévő épület (önálló rendeltetési egység, lakás) ellenérték fejében történő tulajdon-átruházása esetén

- meglévő épület (önálló rendeltetési egység, lakás) egy évet meghaladó bérbeadása esetén

- 1000 m²-nél nagyobb hasznos alapterületű épület lényeges felújítás esetén, ha az engedélyezés 2006. szeptember 1. után indult

- 1000 m²-nél nagyobb hasznos alapterületű hatósági rendeltetésű, állami tulajdonú közhasználatú épület esetében

Kik kérnek épület energetikai tanúsítást?

- az épület (lakás) építtetője, tulajdonosa

- az épület (lakás) vevője

- az épület (lakás) bérlője

A tanúsítás jellemző lépései:

Épület geometriai adatainak meghatározása,

épületszerkezetek azonosítása,

épületgépészeti rendszerek azonosítása,

energetikai számítás elvégzése,

eredmények megfogalmazása, a tanúsítvány elkészítése,

a tanúsítvány átadása a Megrendelőnek, elküldése a VÁTI központi adatbázisába, saját példány archiválása.

Energetikai tanúsítást, és a tanúsítás dokumentálását csak engedélyezett és regisztrált épületenergetikai szakértők végezhetik.

Kazinczy Gyöngyvér

épületenergetikai szakértő

+36 20 800-9695

kazinczy(kukac)gmail.com