Tüzelőanyagként hasznosítható biomassza

1. Faapríték

Faapríték elsősorban másra nem használható faanyagból készül (tüzifa, bútor fa, stb.), energetikai vagy kertészeti felhasználásra.  A faapríték aprító gépek segítségével készül, amelyet szállítókocsival egy tároló helyre, vagy közvetlenül felhasználóhoz szállítanak. A faaprítékot csak természetesen, fedett helyen tárolva szokás szárítani, esetében a mesterséges szárítás nem gazdaságos. A faapríték energetikai felhasználása faapríték kazánban történik, amelyre a hárskúti Ökoházunkban is látni példát.

A faapríték minősége a nedvességtartalomtól, az aprított anyagtól és az aprítás minőségétől függ. A frissen készült apríték nedvességtartalma 50% körül van. Ez nem alkalmas a fűtésre, az aprítéknak száradnia kell. A szárítás részben úgy történik, hogy a halomba rakott apríték belseje egy idő után felmelegszik a benne zajló vegyi és biológiai folyamatoktól. Ez a hő fokozatosan szárítja az aprítékot. Az így elérhető nedvességtartalom kb. 25%, ami már használható érték, ám ennél sokkal kedvezőbb, ha az anyagot fedett tárolásnál további átkeveréssel, szellőztetéssel kiszárítjuk 15-20% légnedves állapotra, mert ekkor a fűtőértéke jelentősen javul.

Az apríték minősége attól is függ, mennyi kéreg, levéltömeg és föld keveredik bele az aprítás során. Ezek csökkentik az apríték fűtőértékét. Az apríték egyenletes mérete is fontos, ezért mérik, mennyi a portartalom és a mekkora leghosszabb darab majd ezek alapján sorolják kategóriákba. Minél nagyobbak a méretbeli eltérések, annál nehezebb az anyagot egyenletesen mozgatni és égetni. Az aprítási technika növény fajtánként más lehet, ezért egy bizonyos növény egyáltalán nem biztos, hogy jól aprítható mindenféle géppel. A vékonyszárú energiaültetvények(pl. fűz) esetén előfordul, hogy a gép a kérget és a vékony hosszú ágakat csíkokká hasítja és nem képes 2-4 cm-es darabokra vágni. Az ilyen szálas, összegabalyodó apríték nem használható a CARBOROBOT kazánokban.

2. Pellet

3. Brikett