Biomassza A biomassza fogalma energetikai szempontból sok mindent takar: a manapság oly sokat hangoztatott bioüzemanyagoktól kezdve, a biogázon keresztül egészen addig a tűzifáig, amit őseink oly sokáig használtak a tűz felfedezését követően.
Éppen emiatt a változatosság miatt rejlik benne annyi lehetőség a villamos energia és fűtési célokra történő felhasználás területén. Azok a hulladékok, melyek eddig hasznosítás nélkül kerültek a szeméttelepekre, hirtelen komoly értéket kezdtek képviselni, és ezt ma már a gazdaság sem hagyhatja figyelmen kívül. A biomassza fő forrásai jelenleg a következők: -
növénytermesztésből és erdészeti munkákból származó melléktermékek: pl. gabonaszalma, kukoricacsutka, gyümölcsfák és szőlők nyesedéke, vágástéri hulladékok -
állattenyésztés: pl. hígtrágya, almos trágya -
élelmiszeripar: pl. feldolgozási melléktermékek -
kommunális és ipari hulladékok
Ezeken kívül már egyre több helyen termesztenek kifejezetten energetikai célokra növényeket, ilyenek a fás- és lágyszárú energetikai ültetvények, a biodízel gyártásához használt repce, illetve napraforgó, vagy a bioetanol alapanyagaként szolgáló gabonafélék és a kukorica, cukorrépa, burgonya.
A különféle alapanyagokat tehát alapvetően háromféleképpen hasznosítják: tűzifaként, biogáz előállítására, illetve bioüzemanyagként. Ezek felhasználása ma már technikailag nem jelent gondot, és elterjedésüknek több kívánatos hatása is lenne: -
a biomassza használatával jelentősen csökkenthetnénk hazánk gazdasági importfüggőségét (az arány jelenleg kb. 70 %, ami jól érzékelteti hazánk ilyen jellegű kiszolgáltatottságát) -
komoly problémát jelent a vidéki területek elnéptelenedése; az energiaültetvények gondozása, a mezőgazdasági és erdészeti hulladékok gyűjtése és feldolgozása azonban munkalehetőséget kínál a helyi lakosság számára -
az amúgy is keletkező mezőgazdasági hulladékok hasznosulnának -
mérséklődne a mezőgazdasági termékek túlkínálata -
a biomassza-felhasználás elősegítené az energiatermelés folyamatosságát -
végül, de nem utolsó sorban: csökkenne a környezetszennyezés, hiszen a biomassza használata nem jelent többlet CO2-kibocsátást, mivel csak az a mennyiség kerül vissza a természetes körforgásba, melyet a növény az élete során megkötött
Persze a termelés folyamatossá tételéhez több akadályt is le kell győzni: -
a biogázzal szemben a földgáz államilag támogatott, éppen ezért ára a piaci ár alatt marad -
a biomasszát hasznosítani tudó berendezések egyenlőre még túl drágák ahhoz, hogy az átlag családok számara elérhetőek legyenek, és éppen ezért megtérülési idejük még viszonylag hosszú -
a biomassza (pl. a fűtéshez használt tűzifa, pellet vagy brikett) megfelelő nagyságú tárolóhelyet igényel -
az ilyen anyagok szállítása nem túl olcsó, mivel egységnyi térfogatra vetítve kisebb az energia tartalma azonos energiatartalmú fosszilis energiahordozóhoz viszonyítva -
a biomassza feldolgozási technológiája általában igen munkaigényes -
hiányoznak a megfelelő állami támogatások és hozzájárulások, melyek megkönnyítenék az ilyen jellegű beruházások telepítését -
megoldásra váró probléma még az ismeretek széleskörű elterjesztése, a tájékoztatás megteremtése is.
További információ: 1, Tüzelőanyagként hasznosítható biomassza 2, Bioüzemanyagok 3, Biogáz
|